2010. június 30., szerda

Első koncertem lészen majdan a Spirit Journeyel...


Első koncertem lészen majdan a Spirit Journeyel...remélem nem az utolsó. : )
Mivel a koncerthez képest kevés idő van arra, hogy az éneket megírjam/megírjuk a dalokra, ezért most csak két dalban fogok énekelni a koncert végén. De nagyon remélem, hogy legközelebb már egy jóval szélesebb és énekesebb repertoárt mutathatunk be a tisztelt nagyérdeműnek. :)

Megvallom őszintén, hogy rohadtul izgulok, kb. mint a vizsgán, mert ez az első alkalom, hogy metálos közönség előtt lépek színpadra énekesként. (Eddig csak musical cuccokat műveltem... :D ) Minden esetre igyekszem elérni, hogy ne okozzak senkinek csalódást, sem a zenekar többi tagjának, sem a közönségnek. És bár most abban a két dalban kevés lehetőségem lesz megmutatni magam, de igyekszem...és a legközelebbi koncerten talán már frontemberként(!) is jelen lehetek.

Szóval az alapvető tudnivalók:

Dürer-kert
Cím: 1146 Budapest, XIV. kerület, Ajtósi Dürer sor 19-21.
Belépő: 600-Ft.
Kezdés: 20:30-kor (mi valszeg olyan 23:00 körül lépünk deszkákra)

Várunk mindenkit sok szeretettel! :)

2010. június 28., hétfő

"Harapj belém, mert elalszom"

Most kicsit fáradt vagyok, így éjjel 01:47-kor, de megnéztem a Twilight második részét az Újhold-at, mert bár nem igazán vagyok oda ezért a sztoriért, de a Lady Gaga-t is meghallgattam, hogy ne kelljen hülye arccal bámulnom, ha esetleg valaki szóba hozza. Kb. ilyen célból néztem meg ezt is. Szóval...szvsz az egész filmben a farkas csávó, Jacob aki szimpatikus, de elég sok hülyeséget mond és csinál ő is, és az egész filmről körülbelül ugyan az a véleményem amit egy (asszem) Mesterházy Lili nevű csajnak az origo.hu-s kritikájában is lehet olvasni.

Aki esetleg kíváncsi rá, annak bemásolom, vicces, érdemes elolvasni, de csak kevésbé Twilight rajongó arcoknak ajánlom. :)

"Harapj belém, mert elalszom"
"Érdekes ez az Újhold című film, mert kizárólag azok számára készült, akik olvasták az Alkonyat-sorozatot és szerelmesek Robert Pattinsonba. Ez elég sok ember, tehát a filmkészítők nyugodtan hátradőlhetnek a kanapén és kibonthatnak egy újabb üveg pezsgőt. A világ másik fele pedig egyszerűen nem érti, mi ez.

Azért megpróbálom értelmezni. Az Újhold az Alkonyat folytatása, ami egyébként egy élvezhető, enyhén bárgyú és erősen melodramatikus tinifilm volt egy gátlásos gimnazistalány, Bella, és egy szépséges, tizenhét éves testbe bújt, százvalahány éves vámpír, Edward szerelméről. Ez a szerelem szigorúan plátói, mert a vámpír attól fél, ha ráveti magát Bellára, amúgy szexuálisan, még meg találná ölni. Ezért aztán a testi vágy jobb híján öblös, nehéz sóhajokban és epekedő, őrjöngő pillantásokban manifesztálódik. Az első film tehát Bella erényöve körül járt bús-eksztatikus táncot, a második meg... nos, a második is.

Kívülállók számára az Újhold kibírhatatlanul, már-már komikusan unalmas. Az egyetlen fejlemény, hogy az új részben Edward (Robert Pattinson) eltűnik a képből, hogy mostantól Rio de Janeiróban (!) sóhajtozzon mélyeket, míg Bellát (Kristen Stewart) egy újabb egzotikus teretmény, egy ifjú vérfarkas kezdi ostromolni. Ez a szerelem is szigorúan plátói, mert a vérfarkas attól fél, ha ráveti magát Bellára, amúgy szexuálisan, még meg találná ölni. Nekem is könnyebb így, mert csak copy/paste-elem az előző bekezdést, és kész a cikk, ömlik a pénz a számlámra.

A rendező, Chris Weitz, aki annak idején olyan vérbő klasszikussal kezdte a pályáját, mint az Amerikai pite, legutóbb a vértelen, hosszúra nyújtott Az arany iránytű-vel untatta a nézőket és ezt a belassult vonalat viszi tovább az Újhold-ban is. Ami energia volt az első részben, szinte nyom nélkül tűnik el itt a folytatásban és ezen a meglepően esetlen CGI-vérfarkasok sem tudnak segíteni. Az egyetlen igazán látványos pillanat Victoria, a vöröshajú vámpír (Rachelle Lefevre) zenés rohanása az erdőben, az egyetlen halványan érdekes szereplő pedig Jessica, Bella osztálytársa, akit Anna Kendrick jó érzékkel kerekít szórakoztató karikatúrává. De ezek a mellékszereplők eltörpülnek a Twilight-saga két abszolút szupersztárja, Bella és Edward őrületesen mély és forrón szenvedélyes, beteljesületlen szerelme mellett. A csavar az, hogy ők viszont nem nagyon csinálnak semmit. Csak szenvednek, többnyire távol egymástól.

Igaz, Robert Pattinsont néha félmeztelenre vetkőzteti a rendező, és ami még szórakoztatóbb: Edward szinte kizárólag lassított felvételben létezik. Így közlekedik, belassulva, fájdalmas arccal. Az arca helyére igazából nyugodtan odaköthették volna a fényképét a Bravo címlapjáról, mert azon legalább a fény csúszkált volna; lett volna rajta valami mozgás, valami élet. Míg Pattinson színészi képességei továbbra is csak a pókerező zombik és az antik márványszobrok szintjét ütik meg, Kristen Stewart az Újhold-ban képes még komolyabban zihálni, szomorkodni, duzzogni és kétségbeesni, egy szóval szuperemózni. A vérfarkasfiú, Taylor Lautner, lelkiismeretesen kigyúrta magát és én nagyon tisztelem az ilyesmit, bár Lautnerből a foszforeszkálóra fehérített fogsora maradt meg leginkább; nem tudtam levenni róla a szemem. Egy hajdani, Whitby-ben eltöltött szeles napra és a híres whitby-i szellemvasútra emlékeztetett, amire képes voltam 12 fontot kiadni, és nem bántam meg.

A Twilight-fan se bánja majd, hogy jegyet vett az Újhold-ra. Nem bánt ez a film senkit. De nem is akar senkinek sem tetszeni, aki kívül esik az Alkonyat-univerzum tágas határain. Bevállalja, hogy az átlagember számára élvezhetetlen, népszerűsége pedig felfoghatatlan, mert egyedül a rajongóknak készült, mint az esküvőkre összevágott, szórakoztatónak szánt kis videó, amit a részeg és boldog vendégek elismerő térdcsapkodással néznek végig. Valójában ez egy élettelen, sápatag, érzelmes zongoraszóval aláfestett románc, amiben a szereplők sokszor és hosszú percekig fuvarozzák egymást haza, hogy aztán a motort leállítva egymás szemében elmélyedve sóhajtozzanak tovább. Aki szeret ilyesmit moziban, több mint két órán át megfigyelni, elégedetten bólogat majd az Újhold alatt. Ez az ő filmje."

Bírom ezt a kritikát, mert van stílusa...és mellesleg tök igaz. Még hozzátenném azt is, hogy rengeteg idegesítő része van a filmnek, mert pl. ahol a dolgok teljesen egyértelműek, 200 nézőből 199 tudja és 1 sejti, hogy mit kéne tenni, ott a drága főszereplők még túl is dramatizálják a helyzetet és sok teljesen felesleges dolog van az egészben.

Hát engem sem fognak szeretni a Twilight rajongók, de hát waze...ez a film tiszta kész...és pontosan az történt itt is, ami anno a Harry Potter könyvekben...valami módon a rendező/író fogta magát és a viszonylag kedvelhető csajból egy emós, hisztis valakit varázsolt (na jó, a Harry Potter VI. és VII. könyvében már azért helyre rázták a karaktert, csak az V. rész nem volt stim),...nem mellesleg a "színész" maga nagyon hasonlít azokra a színészekre akiket azokkal szoktak vádolni, hogy kb. egy arckifejezésük van. De most komolyan...ha még itt-ott meg is ereszt egy mosolyt (bár nem sok maradt meg ezekből, legalábbis nem emlékszem az biztos), alapjáraton egy féle arc, egy féle kisugárzás, egy féle minden...

Na, de ez mind az én véleményem. :)

Egyszer okké volt megnézni, de ezt max. akkor lennék hajlandó megnézni ha randi címszó alatt tenném Valakivel.

Majd holnap (illetve már ma) újra re...

2010. június 24., csütörtök

Reloaded...

Szóval...

Egy számomra Kedves valaki azt mondta, hogy szerinte egy blognak csak akkor van értelme, ha celeb az illető, de hát na...mégis megpróbálkozom a dologgal, így celebség nélkül, mert nem tudok mindent minden barátnak elmondani minden nap, főleg mostanában, mikor az életem pörög, forog, rohan össze-vissza, vele együtt én is.

Lássuk, mi történik mostanság.

Énekese lettem a Spirit Journey zenekarnak, és az első koncertünk (mármint úgy első, hogy én is tag vagyok) Július 8.-án lesz a Dürer Kert-ben. Sajna még sok dalhoz nincsen szöveg és ének, de majd igyekszem minél több cuccot összehozni.
A zenekar (kissé elmaradott honlapja): www.spiritjourney.hu
És a blog, ami Viktor komának köszönhetően aktívabb és frissebb: dreamofthespirit.blogspot.com

A Dreamerian zenekar dalait folyamatosan írom, nyáron már talán végre elkezdhetünk próbálni is, ha találunk (legalább "kölcsönbe") gitárost és billentyűst.


A régi ambient zenei felvételeimet amit még billentyűs korszakomban vettem fel, elküldöm a Hammer magazinnak, kíváncsi vagyok, hogy milyen kritikát kapok rá. Fel vagyok készülve a legrosszabbakra. :)))
Mielőtt gondolkodnátok, hogy hogyan kerül az ambient-filmzeneszerűség a Hammer magazinba (ezt azért gondolom, mert nem sokan olvassák a környezetemben), elárulom, hogy az ilyen filmek mint a 300, Batman - The Dark Knight, stb. filmek zenéjéről is írnak kritikákat, meg az olyan (a magyar Winter nevű billentyűs által összehozott) zenei projectekről is, mint a Forest Silence (bár ez már átment ambient-black metalba) vagy az Arud is írnak. Szóval felbátorodva a hasonló példákon, én is elküldöm nekik a szintis zenéimet, cd-re kiírva és hozzá egy tök jól összerakott borítóval (köszönet érte Áginak), amihez még Peredhil logó is készült. :) A lemez címe Gate of Dreamerian lett, mert gondoltam ez amolyan előzetes, dallamos cucc a Dreamerian zenekarhoz, ami ugyan már tök metal lesz (persze változatosabb fajta), de hasonló atmoszférával mint ezek a billentyűs hangszerek által megalkotott számok. Aki nem ismeri ezeket és esetleg érdeklődik irántuk, az szóljon és szívesen átküldöm emailben vagy msn-en, vagy skype-on, vagy élőben.

Ennyi év után most tudtam meg, hogy a bátyám is jár az ELTE Prog.-Mat. szakára. Hát ennek is ideje volt. Főleg, hogy hamarosan végre meglesz a diplomája. Let's Prog! Csak az a fura ebben, hogy én még megakadtam ott, hogy geo-fizika szakon tanult, aztán elkezdett dolgozni, nem tudtam, hogy közben mégis oda jár csak másik szakra. Jó, hogy testvérek vagyunk, nem? :P
Vicces, rövid hajjal úgy nézek ki mint a bátyám ennyi idősen. Na, azért pocakosodni nem akarok majd annyi idősen mint ő. :P Mondjuk én folyamatosan mozgok, ő meg a gép előtt ül, nem csoda.
(Jójó, én is szoktam gépezni, de hát na,...értitek...)

Ma játszódott le, hogy végre elmentem a pénzemért az ügynökségekhez, azon filmek miatt amiben szerepeltem mint statiszta. Ja, igen...játszottam az Isenhart című német középkori filmben, amiben egy katonát kellett játszanom és még látszódni is fogok ha minden jól megy, szóval nem tömegjelenet. :) És kishíján a főszereplő apját játszó fazon dublőre is lettem, de sajna nem jött össze. Hogy miért lett volna rám szükség, azt nem írom le bizonyos okok miatt, inkább akit érdekel, az kérdezze meg külön. De "érdekes" történet...
A másik a Monte Carlo című új tinifilmben két tömeges-érettségi átadós jelenet. Volt értelme elmenni, nem csak a pénz miatt, hanem mert láttam, hogy egy tömegjelenettel mennyi munka van és hogyan zajlik.

Szóval...ma bementem a pénzemért mind a két ügynökséghez és a Ma filmnél nem tudtam, hogy hogyan megy ez a pénz átvételes dolog, ezért bementem az irodába...miközben beszéltem az egyik hölgy-el, a másik asztalnál ülő fickó oda szólt, hogy "Ne engedd el a srácot." - vagy valami ilyesmit. Oda hívott magához és kérdezte, hogy ráérek-e július 9.-én és 12.-én? Mondom persze. És 5.-én és 8.-án? 5.-én és 8.-án nem tudok menni, mert 8.-án lesz az SJ-vel koncertünk. Okké, akkor 9.-én és 12.-én. Holnap menned kéne ruhapróbára. Rendben, és megkérdezhetem, hogy milyen filmről lenne szó? Most forgatják itt Magyarországon az új Anthony Hopkins filmet, egy horrort, ami a Vatikánban játszódik.
Hát ami ezután volt...rohantam a folyosón és csak a lépcsőház aljában kezdtem el ugrálni és örjöngeni, hogy "BASZKI, ILYEN NINCS!!! WÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!!". ANTHONY HOPKINS???? Színész óriás! Sean Connary, Christopher Lee, stb. mellett az egyik legnagyobb! Színész király! Imádom a filmjeit...Zorro álarca, Hannibál filmek, Farkasember, Ösztön, Drakula, stb.!
És wazze! Ezt nem lehet leírni! Annyira örülök!

Mellette most készülök a vasárnapi pótfelvételire.

Ja, igen, aki esetleg nem tudná...rövid lett a hajam, iwiw-en, myvip-en, rockerek.hu-n meglehet nézni. Voltam a Madách Musical iskola felvételijén és az eredmény az lett, hogy nem vettek fel, de mehetek pótfelvételire, HA levágatom a hajamat és a szakállamat. Cirka 30-40 centis hajam és 7 centis szakállam volt. A fodrásznő vagy ötször kérdezte meg, hogy tényleg le akarom-e vágatni. Végül megtettük, mert ezt kívánta a helyzet. A hajamat bármikor visszatudom növeszteni, mert gyorsan nő, akárcsak a szakállam, viszont a színházért BÁRMIT megteszek.

Szóval most készülök a pótfelvételire, ami vasárnap lesz és teljesen új külsővel, fejlesztett hanggal (hála Kerényi Zolinak az énektanáromnak - nem, ő nem azonos az Operett színházas Kerényiekkel) és fejlesztett szövegmondással (hála Dobos Judit színészmesterség tanárnőmnek).
Igyekszem, igyekszem, igyekszünk!

Szóval most mára ennyit. :)

Jó éjt, jó szurkolást, holnap majd re!